Reklám Reklám Reklám Reklám Reklám
Frame
Frame
Frame
Frame
Főoldal » Vélemények » “Nyitott Szívvel” – Nap
“Nyitott Szívvel” – Nap
8 hozzászólás
  1. Ilona
    2011. december 19. hétfő 21:06

    Tovább él bennem a tegnapi nap. Számomra is születtek felismerések, melyek segítségével eddigi fájdalmaimra másként tekintek (hajlandó vagyok) – az eredmény megnyugvás. A szombati történés (meditáció) új dimenzióba került.

    Fiamnak elmondtam, hogy nem kell történeteket gyártani (ő erre nagyon hajlamos), hanem csak hagyni kell feljönni az érzést, megfigyelni. Az utóbbi hetekben eléggé negatív hangulatba került (munkahely), és most ettől kicsit jobban lett.

    Köszönöm!

  2. Bia
    2011. december 19. hétfő 22:38

    Legrövidebben úgy írnám le, hogy nemsemmi volt ez a hétvége. :)

    Egy nagy megbocsátásdömping a szombati Ébredés és a vasárnapi Nyitott Szívvel- Nap.

    Ami azonnali változás volt: az utóbbi időben, ha apukámra gondoltam, mindig az a kép ugrott be, hogy mérges rám és megüt, és nem tudtam kiszedni ezt a képet magamból. Miután meditáltunk a szülőkkel kapcsolatban, bennem ez átváltott arra, hogy apukám fiatal, és mosolyog rám. És ez engem boldoggá tesz és mosolyt csal az arcomra. :)

    A másik dolog … nah ettől teljesen leesett az állam. A pasi, aki miután nem úgy jöttek össze köztünk a dolgok, mint szerette volna, átkapcsolt abba az utállak-állapotba, amikor mindegyik ismerősünknek szid a hátam mögött, elsorolja az összes létező és nem létező hibámat százszorosra nagyítva, és persze ő “engem soha nem is szeretett”, úgy éreztem, mindenki előtt igazságtalanul totálisan le vagyok alázva, és “szegény én” vagyok. Velem meg vagy nem beszélt vagy utálatos volt, vagy eszméletlenül távolságtartó, de annyira, hogy már értelmét se láttam kommunikálni. Ébredésen megbocsájtottam neki a gyengeségeit, a vasárnapi munkalappal pedig azt, amit utána tett. Hát tegnap/ma éjjel beszélgettünk skype-on. Teljesen leesett az állam. Leírta, hogy ő most is engem szeret (boldogság :) ) (csaknem fél éve hogy nem is találkoztunk), és hogy csak az ő hibája, hogy nem vagyunk együtt, és ő ezt a közös ismerőseinknek is megmondta. És nem nekem kellett belőle harapófogóval kiráncigálni az érzéseit, ő írta le, és mintha minden fal és távolságtartás eltűnt volna, csak őszintén és nyíltan beszéltünk. Én meg … nem hoz most ki olyan éles érzéseket belőlem, mint régebben, az öröm, nagy öröm, hogy tudunk beszélgetni nyíltan, talán nyíltabban, mint valaha, a szeretet, a “jót akarok neki”, a “nem akarom hogy szenvedjen”. Nem kis váltás ez ilyen hirtelen, én meg csak lesek, hogy most mi van …

    A mindig fájó torkom mellé pedig azóta érzem a gyomromban a mozgolódást, ez is furcsa nekem.

    Szóval köszönöm Neked ezt a hétvégét, nagy hatással van az életemre! :)

  3. Gabi
    2011. december 20. kedd 12:08

    Köszönöm,hogy Veletek tölthettem ezt a vasárnapot. Köszönöm a Szeretetet és figyelmet, amit kaptam tőletek.
    Bizony,elindultak a változások és hozza is az élet a próbákat, hogy :TESSÉK, most csináld, amit tanultál.
    És én csinálom, teszem,ahogy ott, abban a pillanatban tudom.De érzem,hogy egyre jobb lesz!! Könnyebb nekem, valahol ott belül.
    Persze a kis gonosz manóm még jön a történeteivel, de ilyenkor eszembe jut Ági, ahogy azt mondta : ” K..ss” és elnevetem magam és eltűnik a manó!!!
    De a manó makacs és visszajön, hogy: ” Nem, ezt te nem engedheted, neked aggódnod kell! Neked ezzel foglalkozni kell, rágni magad, harcolni !! Különben velem- mármint a manóval-mi lesz?? Nem engedhetem, hogy jól érezd magad, mert akkor én- a manó- hol vagyok ??”
    Hát, így telt el az első napom a héten a munkahelyen, sok-sok különböző energiájú helyzettel kísérve.

    Amit még szeretnék megosztani Veletek:
    Nagyon nagy energiájú pillanatok – percek,órák- voltak számomra jelen vasárnap. Most a legnagyobb lenyomatúnak a zárókört érzem, benne a SZEREPLŐK-kel.Ez már többször visszatért a szemeim elé és belül egy hang mondja: ” igen, ők életed szereplői, nem akartak -akarnak bántani, tették-teszik a dolgukat és EZ ÍGY VAN JÓL !!!!!

    Köszönök mindent!

  4. Nóri
    2011. december 22. csütörtök 09:42

    Kedves Ági!

    Köszönöm neked és a többieknek is a vasárnapot! Számomra nem volt egyszerű, mert azt a bizonyos első lépést nagyon nehezen teszem meg. De ott lenni és látni, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki megküzd a démonjaival, elindított egy folyamatot. Sajnos saját magam ellensége voltam eddig, mert hiába volt ott előttem az út, hogy változtassak, én inkább visszafordultam, vagy egyszerűen csak megálltam ott, ahol voltam. Nem mertem lépni. És hiába “kiabáltam” segítségért, nem hallott senki. Illetve, aki meghallotta a segélykiáltásomat, azt pedig elutasítottam. De most éreztem magamban kellő bátorságot, hogy merjek lépni, különben az egész életemet egyhelyben fogom eltölteni, ott ahol csak szenvedek. Köszönöm a segítségedet!

  5. Ferenc
    2013. március 3. vasárnap 08:43

    Én is úgy gondolom, hogy egy rendkívüli nap volt a szombati.
    Az elején egy kicsit furcsán éreztem magam, amit talán meg
    is fogalmaztam. Figyeltem a körülöttem lévő hölgyeket. Akkor
    még nem tudtam, mi lesz a vége. Azt már megtanultam, hogy
    ne ítéljek előre. Gondoltam, ez is csak egy játék lesz. Aztán, ahogy kezdtek
    kibontakozni a karakterek,egyre jobban kezdtem érezni magam, s
    megkedvelni mindenkit. Azt ugyan nem mondtuk, de mi a feleségem
    miatt mentünk el.
    Neki fontosabb volt lelkileg feltöltődni, s helyére rakni a dolgokat. Úgy látom, ez talán sikerült.
    Köszönet mindenkinek.
    Persze, ne feledkezzünk meg az Ágiról sem, hiszen nélküle, az ő zseniális, képessége,
    tudása, nélkül mindez nem jöhetett volna létre.

    Ha lesz osztálytalálkozó, értesítsetek!

    Köszönet mindenért.
    V. Ferenc Vp.

  6. Andi
    2013. március 10. vasárnap 20:21

    “Nyitott -szívvel nap” mi az? Egy újabb lehetőség, egy esély, arra, hogy tovább lépjél.
    Ne engedd meg a kifogásokat magadnak, ha úgy érzed, hogy menned kell, menjél és élvezd minden percét!
    Sok segítséget fogsz kapni a TÉMÁID engedéséhez :)
    Aztán csak engedd, ami jön, szárnyakat kapsz általa, megkönnyebbülést, szabadságot!
    Köszönöm, köszönöm, köszönöm!

  7. V. Anna
    2013. március 14. csütörtök 16:32

    Kedvesek! Drága Ági!

    Szeretném én is megköszönni Nektek a szombatot! Hihetetlen volt, megrendítő, felemelő és mégis
    nagyon vidám. Talán emlékeztek, hogy nevettünk a csodavárásomon – és lám, a változás máris itt
    toporog a küszöbön, ha nem élném, el sem hinném :) .

    Egy dolgot pedig külön megköszönök, mert nagyon betalált: amikor a zárókörben álltunk, Feri azt
    mondta: mindannyian egyek vagyunk. Akkor, ott ezt nem csak hallottam, de igazán éreztem is,
    azóta is könnyes lesz a szemem a boldogságtól, amikor eszembe jut. Azt hiszem ez az, amikor
    megértjük valaminek az igazi jelentését.

    Ölelés:
    V.Anna Vp.

  8. Anikó
    2013. március 16. szombat 21:41

    Most (is) nagyon jól esik a csoportra, mint egy nagy egységre visszagondolni. Kellemes érzés írni
    ebbe a körbe. Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy barátnőmmel közösen nyitottuk ki a
    szívünket a körben és most, amikor jönnek nehéz, mélyre húzó “tévhitek” akkor van, aki támogató
    szeretettel és jól tud segíteni. Sokat jelent nekem, mert végre valódi segítséget kapok, amikor
    arra szükségem van. Eddig az volt, hogy jó sok megerősítést kaptam, hogy higgyem csak el, amit
    gondolok. Áldozat vagyok. Szegény ÉN. Mások teszik ezt velem. Nem értenek meg.
    Na, ez megváltozik…éppen most.:-) Szóval köszönöm!

    Érdekes volt figyelni a szombati nap hogyan válik egyre szorosabb egységgé. Attól, hogy sokat
    kacagtunk nekem kifejezetten felszabadítóvá vált.
    Nagyon mélyek és erőteljesek voltak a gyakorlatok.

    A végén pedig én is éreztem, hogy mind egyek vagyunk! Igazán megható és felemelő érzés, élmény
    volt.

    Köszönöm Nektek, hogy megmutattátok milyen sokféle és színes vagyok és mennyi jóság, öröm,
    figyelem, hajlandóság, szeretet és nyitottság van bennem is!

    Örömködöm!

    F.Anikó Vp.

Ossza meg gondolatait, véleményét!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

*
*(rejtve marad)